Társaságról Szekciók Tisztségviselők Elérhetőség

Márványkövi Ferenc, Melles Katalin, Légmán Anna, Rácz József:
A kezelésbe jutás akadályai roma és nem roma, kezelésen kivüli intravénás használók körében Budapesten

A kutatás célja volt, hogy feltárja és összehasonlítsa a kezelőrendszeren kívül rekedt fővárosi roma és nem roma intravénás használók társadalmi kirekesztettségének mértékét és szerhasználati jellemzőit.
Módszer: face-to-face kérdőíves vizsgálat a következő témakörök szerint: utcai injektálók kezelésbe jutásának akadályai; kezelésbe jutás akadályai illegális szerhasználók körében; egészségügyi és pszichoszociális kezelési igény; az intravénás drogfogyasztási szokásokat vizsgáló kérdőív magyar, validált változata (Rácz és mtsai, 2003); Budapesti kezelésen kívüli problémás droghasználók körében végzett kutatás során alkalmazott saját fejlesztésű kérdőív.
Személyek: 70 fő, magát romának tartó és 70 fős nem roma kontroll-csoport. A vizsgált és kontroll csoport a főbb szociodemográfiai és szerhasználati jellemzőkben hasonló volt.
Eredmények: A szociális kirekesztettségi mutatók a romák kedvezőtlenebb helyzetére utalnak. A romák egyes szerhasználati tényezők tekintetében is kedvezőtlenebb mutatókkal rendelkeznek. Az ismert hepatitiszfertőzés nagyobb mértékben érinti a roma használókat: 27 %-uk ismert hepatitisz fertőzött (a nem-romáknál: 11,4 %). Más szerhasználati jellemzők, kockázati magatartásformák és egészségügyi jellemzők alapján a roma szerhasználók nem tekinthetők veszélyeztetettebb csoportnak (a szerfogyasztás gyakorisága, a drogkarrier, a közös tűhasználat). Az egészségügyi helyzet és bizonyos egészség-magatartásformák tekintetében nincs jelentős különbség romák és nem romák között. A roma használók nagyobb arányban vettek már részt különböző szűréseken, valamint szignifikánsabban nagyobb mértékben veszik igénybe a tűcsere szolgáltatást.
Diszkusszió: A roma és nem roma fővárosi, kezelésen kívüli injektálókkal kapcsolatban az eredmények azt sejtetik, hogy a roma használók inkább szociális tekintetben tűnnek veszélyeztetettebbnek, míg a szerhasználathoz köthető egészségügyi viszonylatban kevésbé, bizonyos tekintetben pedig egyáltalán nem tekinthetők kirekesztettebbeknek.

Kulcsszavak: intravénás droghasználat, roma, kezelésbe jutás, ártalomcsökkentés

Mucsi Georgina, Kelemen Gábor:
Adalékok az addikció természettörténetéhez

A George Vaillant nagyhatású művén alapuló tanulmány az addikciók természettörténetét tárgyalja. Vaillant kutatásai szeirnt négy természetes gyógyító tényező található a felépülők esetében. E faktorok a következők: helyettesítő függőség, a szerhasználat fájdalmas és negatív következményeinek átélése, reményt nyújtó közösséghez tartozás, új szeretetteljes kapcsolat. A szerzők szerint a természettörténeti megközelítés fontos szerveződési keretet nyújthat a terület szerteágazó kutatásai és klinikai gyakorlata számára. Felvetik a prevenció és a felépülés kétfaktoros modelljének lehetőségét.

Kulcsszavak: addikció, természettörténet, George Vaillant

Baráth Árpád:
Kisebbségi idősek szociális helyzete, egészségi állapota és szubjektív jóléte Magyarországon, Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában: Összehasonlító tanulmány

A tanulmány egy európai nemzetközi felmérés részeredményeit összegzi három országban élő, hat kisebbségi csoport idősebb tagjainak (55+) szociális helyzetéről, egészségi állapotáról és szubjektív jólétéről. A kérdőíves felmérésekben (személyes interjúk) összesen 834 időskorú személy vett részt (német, horvát, roma, bosnyák, cseh és magyar kisebbségiek). A csoportok között jelentős eltérések mutathatók ki szociális helyzet és egészségi állapot tekintetében, dohányzás és alkoholfogyasztási szokásokban, valamint a szubjektív jólét számos mutatójában is. Mindhárom országban tapasztalható a kisebbségellenesség, egyes csoportok iránt megdöbbentő arányban, míg mások iránt elenyésző gyakoriságban vagy egyáltalán. A három ország összehasonlításából kiderült, hogy a horvátországi kisebbségi idősek társadalmi integráltsága, egészségi állapota és szubjektív jóléte számottevően jobb, mint a másik két országban vizsgált csoportok élethelyzete.

Kulcsszavak: kisebbségek, idősek, szociális helyzet, egészségi állapot, szubjektív jólét

Kaló Zsuzsa:
A marihuána-használat hatása a munkamemóriára

Az áttekintő tanulmány célja, hogy összefoglalja az elmúlt évtized (1997–2007) nemzetközi adatbázisokban olvasható kutatásait, amelyek a marihuánahasználat munkamemóriára gyakorolt hatását mutatják be. A kritériumoknak összesen 37 angol nyelvű tanulmány felelt meg. Hatás szerint alcsoportokba (akut, reziduális, krónikus) rendezve a minták, a módszerek és az eredmények összehasonlítását végeztük el és a marihuána verbális- és a téri-vizuális munkamemóriára gyakorolt hatásainak eredményeit mutatjuk be részletesen. Az eredmények összevetése alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy milyen hatással van a marihuána használata a téri-vizuális illetve a verbális munkamemóriára.

Kulcsszavak: marihuána-használat, memória, munkamemória, kutatási design, munkamemória-terjedelem, agyi képalkotó eljárások

Fernando B. Perfas: Therapeutic Community Social Systems Perspective, 2004. iUniverse, INC. New York Lincoln Shanghai. 118 oldal ISBN: 9780595321315 Kiadó honlapja :

Elérhetőség: 1580 Budapest, Pf.157   |       |   (+36) 30/710-7418